Hajónapló 2012 , augusztus 15. (Sønderborg, Dánia)

Két éve, hogy új vizekre eveztem az üveghegyeken is túl, ahol a tengerpart mossa a város szélét kismalommal a domb tetején.

S örömmel nyilváníthatom ki, hogy két év alatt teljesen beleszerettem ebbe a kis csöppnyi városba, (Sønderborgba) hiszen élem álmaim és a mások számára hiúnak gondolt ábrándjaim csak úgy rajzolódnak ki a messzeségben.

Persze, ezért tenni is kell, hiszen aki nagyot mer álmodni annak kitartónak és még inkább szorgalmasnak kell lennie a 100%-os elszántság mellett, mert ez mindennek az alapmozgató ereje.

Én, személy szerint szemeszterről szemeszterre nagyokat álmodok, hiszen mi is ami leginkább motiválni képes az embert, mint minden egyes lépcsőfok maga után hagyása a tervei beteljesülésével időről időre.

Én már megmásztam pár lépcsőfokot és büszkén tekintek vissza minden egyes elvégzett megmérettetésre, ami rám várt, ahogy két évvel ezelőtt becsengettek 8 órakor egy újabb fejezet megkezdésével…

Nem tagadom, az első szemeszter volt a legnehezebb számomra, hiszen új iskola, új tanárok, új diákok, új tantárgyak mindez angolul és tetejében még gyakorlati tapasztalatom sem volt sok, a rajz és vizuális kultúra külön órák és a portré szakkörök mellett, ami megkönnyítette volna az új tantárgyak elsajátítását a divatszakmával kapcsolatban.

De már alig vártam, hogy megismerkedjek azzal a rengeteg újdonsággal és elsajátítsam az összes tudást, ami csak elém tárult minden egyes nap.

Egy év leforgása alatt, megtanultam mindazt, ami alapjául szolgál a divattervezésnek, mint például, hogyan inspirálódik a tervező és mindezt milyen módszerek szerint elemzi egy 2-3 hónapos projekt keretében, ahol végül egy kollekcióval áll elő és egy összefüggő sztorival, ami elemzi színek, anyagok, vonalak összességét; a ruhadarabokat és egy tágabb betekintést nyújt a tervezői sajátosságok és gondolatmenet megértése kapcsán. Ez alatt az egy év alatt a diákok mindazt megtanulják elméleti-vizuális- és gyakorlati szinten, ahogy egy már létező divatcég hozza napvilágra a kollekciókat szezonról szezonra.

Ennek a beismerése a negyedik szemeszterben rajzolódik ki igazán, amikor mindenkinek gyakorlatra kell mennie minimum három maximum hat hónap erejéig, ahol szerves részét kell képezniük a cégnek a tervezés minden területén. Én személy szerint Milánót céloztam meg és egy 4 hónapos gyakorlatot töltöttem el Tosca Delfino Swimwear Designer-nél, ahol volt lehetőségem megmérettetni magam élesben és még egy két részes szettet is tervezhettem a 2013-as kollekcióba. Emelett „showroom”-os tapasztalatokat is szereztem Diane Von Furstenberg New York-i divattervezőnél.

A gyakorlatot követően éreztem igazán, hogy a 2 év alatt felhalmozott tudásom, minden porcikája helyrerázódott és magabiztosan minden aspektust figyelembe véve képes vagyok önálló tervezési folyamatokba belekezdeni és a személyes gondolatvilágomat vizuális formában előadni.

A 2 éves képzésnek köszönhetően megtanultam szőrmével is foglalkozni, ami újabb kapukat nyithat a divatvilágban, újabb célcsoporttal, emellett a gyakorlatnak köszönhetően a fürdőruházattal is megismerkedtem egy mélyebb szinten és az iskolai tanulmányok lehetővé tették megismertetni a különféle nyomatok készítési módjait a komplett női ruházat mellett.

A Top-Up Bachelort ( plusz 1,5 év ) folytatva a már meglévő elméleti tudás tovább képzése kerül előtérbe, ami magában foglal olyan tantárgyakat az első szemeszterben, mint például az Etnológia, Stratégia, „Design Process”, „ Research Methods” és így tovább, amik még jobban elősegítik az elemzéseket a különböző célcsoportok kapcsán. Újabb módszereket adnak trendkutatásokhoz és interjúkészítésekhez, de emellett természetesen a divattörténet és kosztüm história embertani oldaláról való mélyebb megközelítésére is sor kerül az inspiráció megszületésének és folyamatosságának boncolgatásával. Tanulmányi kirándulásra is kerül sor, ( mint a harmadik szemeszterben, ahol Milánóban töltött el a csoport egy hetet), ahol most Londonba látogat el az osztály 9 napra, ahol múzeumok, divatkiállítások és céglátogatásokra kerül sor.

Az első féléves vizsgák után, a következő két szemeszterben célirányosan design-nal vagy business-szel folytatódik az oktatás két csoportra bontva, amit a diákok döntenek el, hogy a divat melyik részével kívánnak foglalkozni a későbbiekben. Így kerül majd sor egy újabb gyakorlatra is és végül a záróvizsgával az utolsó szemeszter lezárásával kapcsolatban.

Két év már eltelt és milyen sok mindent élhettem át, tapasztalhattam meg… S még hátra van másfél év, ami még több utazást, gyakorlatot és megannyi megmérettetést nyújt majd számomra, ami a folytonos fejlődésemet szolgálja alapul…

————————————————————————————————————

2000, Augusztus

16 órán át tartott az út, de megérte. Itt minden olyan más: szebb, jobb , lehetőségekkel telibb…

És hogy hol vagyok ? Abban az országban, ahova még anno két éve “megálmodtam magam”, miután Ildikó előadást tartott a sulimban a továbbtanulási lehetőségekről még jóval az érettségi előtt. Ott, akkor Én elhatároztam, hogy mit és hol szeretnék tanulni a továbbiakban. Így gyorsan ceruzát és művészettörténet könyvet fogtam és elkezdődött a külön házi feladatom megoldása, ami idén tavaszra teljesedett ki igazán, amikor egy derűs napon benyújthattam végre a jelentkezésemet és a portfoliómat Dániába.

Igen, és most itt vagyok. Itt lakok a Dél-Nyugati csücskében Koppenhágától 3 órányira, Sonderborgban már augusztus közepe óta. Néha még most is van olyan reggel, mikor kétszer kell megdörzsölni a szemem, hogy elhiggyem nem álmodok, ez a valóság. Immár valósággá vált, amiről csak ábrándoztam: egy olyan cseppnyi tengerparti kisvárosban élek, amiben az egész világot látni és még így is biztonságos, környezettudatos és szemetkáprázatató. Görög, osztrák, bolgár szomszédok; egyiptomi, mexikói, cubai és még megannyi más és más származású barátok, osztálytársak, a kedves és nyitott dán fiatalok mellett .

Az iskolám modern és jólképzett: amellett, hogy mindent angolul tanulok, lehetőségem nyílik a dán nyelv elsajátítására is; a szakmám kapcsán pedig különböző külföldi gyakorlatok , tanulmányutak és a diákélet megszervezésére és részvételére. Az iskola mindig nyitva áll, hogy ha segítségre avagy gyakorlásra van szükégem, mindig van kihez fordulnom. Úgy érzem az itt eltöltött évek alatt többet tanulhatok, tapasztalhatok, több lehetőség  nyílik fejleszteni a tudásom miközben önállóbb és magabiztosabbá érő fiatal válik belőlem. Ezek mellett pedig ott a sokat emlegett “egyetemista élet”, ahol emlékezetesebbnél emlékezetesebb napok, programok, hétvégék aranyozzák be a mindennapjainkat .

Egy szó mint száz : Boldog vagyok , hogy egy gyönyörű helyen élhetem életem legszebb éveit és tanulhatom azt, amit igazán szeretek miközben megannyi kultúra társaságában kalandozhatok a tengereken innen és a tengereken túl…