Hogy az álom valósággá vált azt talán a személyes találkozásnak köszönhetem Antal Ildikóval, akivel a Temesvári Edukációs kiállításon találkoztam 2010 februárjában. Ő mesélt a dániai különleges életről és bíztatott hogy adjam be a papírjaimat közvetlen a Temesvári egyetem befejezése után. Az ottani Nyugati Egyetemen, fordító-tolmács szakot végeztem, de nem kecsegtetett fényes jövő még 10-es államvizsga jeggyel sem. Ildikóval való beszélgetést követően felcsillant a szemem egy külföldi  továbbtanulás reményében. Hm..Dánia..a jólét országa, de igazából többet nem sokat tudtam róla. A humán fordítói szakkal eltérően profilt váltottam és üzleti tanulmányokba kezdtem.

Eleinte nehéz is volt 5 év matek kihagyás után angolul statisztikát meg pénzügyet tanulni. Na de annál érdekesebb és kihívással telibb volt az egész:) Elindulásomkor tudatában voltam hogy eleinte lesznek mindenféle kezdeti nehézségek, de hajtott a  kalandvágy és az ismeretlen. Már csak a kiutazásom körülményeit is kihívásként fogtam fel, eljutni Csíkszeredából Budapestre 11 órás buszjárattal, onnan repülőre szállni és megérkezni az ismeretlen dán fővárosba, onnan pedig egy vonat váltással megérkezni a csendes kis városkába, Koldingba. Mindez kalandos volt és jó szervezés kérdése, de hála a családomnak és barátoknak, szerencsésen megérkeztem két kissebb bőrönddel új életet kezdeni. Otthoni ismerőseim meglepődve kérdezték hogy hogyan fogok boldogulni és miért épp Dániába utazom, hisz én eddig minden más nyelvet tanultam, csak épp dánt nem. Mondtam hogy majd azt is megtanulom hetedik  idegennyelvként, hisz talán van kis nyelvérzékem a román, angol, német, spanyol, szerb, japán tanórák után:) És igaz is lett, hisz Ildikó bíztatott hogy az angolom már annyira jó hogy bátran nekifoghatok a dán állam által felajánlott ingyenes nyelvkurzusnak.

Már az első pillanattól kezdve megtetszett ez a különleges skandináv nyelv, és minden igyekezetemmel azon voltam hogy minél hamarabb elsajátítsam ezt a  kissé öklendezős, motyogós varázsnyelvet:) .Már a kezdetektől tudtam hogy én nem csak bulizós cserediákként jöttem ide, és a hosszú távú boldoguláshoz bizony nélkülözhetetlen a hivatalos állam nyelvismerete. Mindössze két év után sikerült is letenni a középhaladó dán nyelvvizsgát, mindezt a heti kétszeri esti tagozatban. Ez sem volt annyira egyszerű hisz gyakran holtfáradtan estem be a tanórákra a marketing projektek és a napi takarítói diákmunka után. A dán nyelv iskola hivatalos befejezése után még mindig nem éreztem eléggé jónak dán tudásomat és talán még motiváltabb lettem hogy a való életben is használjam nyelvtudásomat, minél több dánnal lépve kapcsolatba. Addig csak mondhatni magyar és nemzetközi barátaim voltak, hisz a dánok nem igazán nyitottak az idegenek felé, persze tisztelet a kivételnek. Kezdő, és eleinte félénk dánosként meglepődve tapasztaltam hogy a dánok nem rideg és goromba emberek, hanem igencsak tisztelettudó és toleráns nép, akik pozitívan értékelték igyekezetemet a dánul való kommunikációmkor.

Most is 2014 be, az IBA friss diplomás végzőseként úgy gondolom, hogy a nemzetközi üzleti tanulmányok mellett elengedhetetlen a felsőfokú dán nyelvtudás egy nagyobb céges irodai munka elnyeréséhez. Két egyetemi diplomával a kezemben, reménykedve kezdek neki az itteni munkakeresésnek, tudatában annak hogy nem lesz könnyű dolgom, hisz az itteni dán anyanyelvűekkel kell versengenem a célom eléréséért. Teli ambícióval és pozitív lelkülettel hiszem hogy kialakul a jövőm, ahogyan eddig is hála Istennek, hisz ugye itt sincs kolbászból a kert. Mindent összevetve életem nagyszerű és bátor döntése volt hogy a Dánia továbbtanulást választottam. Úgy érzem hogy sok nemzetközi baráttal és külföldi utazgatással lettem gazdagabb, mondhatni kinyílt számomra a világ. Három és fél év folytonos itt tartózkodás után bátran kimondhatom hogy sikerült részlegesen beépülni az itteni kultúrába, nem feledve persze az otthonról hozott értékeimet sem.

Diplomaosztó ünnepség